Mennyit kérjen egy mikroinfluencer egy megjelenésért?

„Mennyit kérjek egy Reelért?” A kérdésre nincs egyetlen helyes szám, és aki megad egyet, az valószínűleg a saját piacára gondol. Van viszont egy gondolkodási sorrend, amivel mindkét oldal levezetheti az árat. Ez a cikk ezt mutatja meg, a számok csak példák, nem piaci átlagok.

Mit fizet a márka valójában?

Négy dolgot:

1. Elérést: hány emberhez jut el a tartalom. Ez nem azonos a követőszámmal, mert egy poszt a követők egy részéhez jut el.
2. Munkát: ötlet, forgatás, vágás, szöveg, egyeztetés. Egy kidolgozott videó több órát vesz el, egy Story kevesebbet.
3. Bizalmat: a közönség nem a reklámot követi, hanem az alkotót. Ezért számít, mennyire illik a termék a profilhoz.
4. Jogokat: hol és meddig használhatja fel a márka a tartalmat.

1. lépés: a valós elérés

Az alkotó saját statisztikájában látható, hogy az utóbbi posztjai átlagosan hány embert értek el, vagy hány megtekintésük volt. Ezt érdemes a követőszám helyett használni. A márka kérhet képernyőképet ebből, az alkotó pedig bátran megmutathatja.

Az interakciós arányt (engagement rate) többféleképpen számolják. Gyakori képlet: (like + komment + mentés + megosztás) osztva az elérés vagy a követők számával, szorozva százzal. Mindig azt kérdezd meg, melyik nevezőt használták, mert a két érték nem hasonlítható össze.

2. lépés: ár megtekintésre vagy ezer elérésre

Sok hirdetési piacon használják a CPM-et, vagyis az ezer megjelenés árát. Ha egy alkotó videói átlagosan 5 000 embert érnek el, és az ezer elérés ára a megállapodás szerint 4 000 Ft, akkor az elérésért járó rész 5 × 4 000 = 20 000 Ft. A 4 000 Ft itt kizárólag példa, a valós érték a platformtól, a témától és a közönségtől is függ.

Ez az alapár. Ehhez jön, ami a munkát és a jogokat fedezi.

3. lépés: formátum és munka

Egy gyors Story kevesebb munka, mint egy forgatókönyvvel és vágással készült videó. Egy karusszel poszt és egy tíz perces YouTube-videó között nagy a különbség. Az alkotó számolja ki, hány óra a munka, és mit ér neki egy óra. Így a közös szám nem az elérésről szól, hanem arról is, hogy megéri-e elkészíteni.

4. lépés: felhasználási jog

Ha a tartalom csak az alkotó csatornáján fut, az alapár elég. Ha a márka saját oldalán, hirdetésben vagy nyomtatott anyagban is felhasználná, akkor ez külön díjat érdemel, mert a márka így ingyen kapott volna hirdetési anyagot. Érdemes rögzíteni, mennyi ideig és hol használható a tartalom.

5. lépés: kizárólagosság

Ha a márka azt kéri, hogy az alkotó egy időre ne dolgozzon versenytárssal, az lemondás egy lehetséges bevételről, ezért ez is felárat indokol. A kizárólagosság idejét és a „versenytárs” fogalmát írásban kell rögzíteni.

Példa

Egy alkotó átlagosan 5 000 embert ér el egy Reellel.

• elérésért járó rész: 20 000 Ft (a fenti példaszámmal);
• kidolgozott videó munkája: +15 000 Ft;
• felhasználás a márka saját közösségi csatornáján 3 hónapig: +10 000 Ft;
• összesen: 45 000 Ft.

Ha ez bruttó megállapodás a WinTeamen, akkor a 15%-os jutalék 6 750 Ft, az alkotónak jutó összeg 38 250 Ft. Az ÁSZF szerint a jutalék a bruttó összegből kerül levonásra, és a pontos bontást az elfogadás előtt látja mindkét fél.

Ha a márka kevesebbet tud fizetni

Ilyenkor nem az árat kell vitatni, hanem a csomagot: kevesebb felhasználás, kevesebb módosítási kör, rövidebb tartalom. Az árengedmény úgy tisztességes, ha a munka is csökken. Az alkotó dönthet úgy is, hogy a termék értéke is része az ellenszolgáltatásnak, erről a barterről szóló cikkben írunk.

Mit ne csinálj

• Ne használj egy hallomásból ismert „ennyit kell kérni 10 000 követőnél” számot, mert a követőszám önmagában nem ár.
• Ne fogadj el és ne kérj úgy hirdetést, hogy nincs leírva a határidő és a felhasználás.
• Ne felejtsd, hogy a bevétel adózik. A forma (magánszemély, egyéni vállalkozó, cég) határozza meg, hogyan, ezt könyvelővel egyeztesd.

Ha nem vagy biztos a számokban, használd a kalkulátorainkat becslésre. A végső árról mindig az alkotó és a márka állapodik meg.